Csongrád megye, Szeged

Vadasparki játszótérmutyi

Vadasparki játszótérmutyi: továbbra sem értik, mi került ennyibe.

Kedden folytatódott a Szegedi Vadaspark területén uniós támogatással felépített játszótér kapcsán indított büntetőügy tárgyalása a Szegedi Törvényszéken. Most egy olyan könyvvizsgálót hallgattak meg tanúként, aki a pályázó cégnek végzett munkát.

Lukácsi István a 90-es évek közepén ismerkedett meg az elsőrendű vádlott Vahl Rezsővel. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozóval később üzleti kapcsolatba is került a könyvvizsgálóként dolgozó férfi. Vahl – aki a szegedi székhelyű Titán Projekt’s House ügyvezetője volt -, kikérte Lukácsi véleményét egy uniós támogatásban részesülő beruházás kapcsán, majd később felkérte a projekt hivatalos könyvvizsgálójának. A Titán Projekt’s House ugyanis 2012 októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre. A cég játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte, amihez uniós és a magyar költségvetésből kívánt pályázati pénzhez jutni.

Ménesi Imre, szocialista önkormányzati képviselő azonban feljelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), majd Magyarországon is nyomozni kezdtek az ügyben, mert a gyanú szerint a költségek és a megvalósult beruházás értéke nagyban eltért egymástól.  Komoly anomáliák merültek fel például annak kapcsán, hogy a projekt két elemére, a játszótér megépítésére, illetve az interaktív bemutatóhoz szükséges szoftverre és a hozzá tartozó eszközökre fordított összeget időközben felcserélték. Ehhez két szerződésre volt szükség, és a bíróság annak próbált utána járni, hogy az eredeti szerződés helyett miként kerülhetett a lebonyolító ügynökséghez egy másik, tartalmában az eredetitől eltérő másik dokumentum. Az uniós projektet levezénylő Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél lefoglalt dokumentumok szerint a két különböző projektre felvett támogatások összegét ugyanis időközben átvariálták, és a Flamingó névre keresztelt szoftver fejlesztésére végül 154 millió, míg a játszótér építésére csak 83 millió forintot állítottak be, holott az eredeti pályázatban ez épp fordítva volt.

A bíróság azért tartotta fontosnak meghallgatni Lukácsit, mert kíváncsi volt arra, hogy a könyvvizsgáló figyelmeztette-e Vahlt a főösszegek kicserélésének lehetséges következményeire. Lukácsi azt vallotta, hogy ő nem is tudott arról, hogy két szerződés létezett. A per végkimenetele szempontjából azért lényeges kérdés ez, mert a vádirat szerint irreálisan magas az az összeg, amelyet szoftverfejlesztésre, illetve a tabletekre és konzolokra fordítottak a pályázók. Vahl Rezső azzal magyarázza a kiemelkedően magas bekerülési költséget, hogy egy ilyen innovatív szoftver értékét igen nehéz megbecsülni. Ő nemzetközi értékesítésben gondolkodott, ugyanis külföldön is nagy az érdeklődés az ilyen fejlesztések iránt. Lukácsi azonban azt vallotta, hogy a pályázati kiírás szerint öt évig nem lehet értékesíteni semmilyen terméket, melyek az uniós támogatásból jöttek létre. Vahl azzal válaszolt, hogy ő nem a szoftvert, hanem annak továbbfejlesztésének jogait adta volna el.

Az más kérdés, hogy erre nem került sor, és mivel a cég a bérleti díjat nem fizette a vadasparknak, a szerződésük megszűnt, Vahl eladta a Titán Projekt’s House-t. Az előző tárgyalási napon a DARFÜ munkatársait hallgatták meg, akiktől elsősorban azt szerette volna megtudni a bíróság, hogy működtek-e azok az eszközök, amelyeken a kérdéses szoftverek futottak. Erre egyértelmű választ senki sem tudott adni, ám a projektet lezáró bejáráson készültek fotók, amelyek a DARFÜ időközbeni megszűnésével átkerültek a Magyar Államkincstárhoz. A bíróság azóta kikérte ezeket a fotókat, és a tanú meghallgatása után levetítették ezeket. Arra azonban, hogy a szoftverek rendeltetésszerűen működtek-e akkor a képek nem szolgáltak egyértelmű bizonyítékkal. 

Mivel a korábban kirendelt informatikai szakértő a bírósági meghallgatásán azt mondta, hogy a szoftver forráskódjainak vizsgálata után körülbelül 13 millió forintra becsüli az informatikai termék értékét, a védelem új szakértő kirendelését indítványozta. A bíróság is szükségesnek tartja a szakértői jelentés kiegészítését, ezért készülni fog egy új szakértői anyag. Ehhez legalább két hónapra van szükség, ezért az ügy tárgyalása 2019 február 19-én folytatódik a Szegedi Törvényszéken.

Videó

Forrás: szeged.hu


Hirdetés

Honlapszerkesztés, SEO, Domain regisztráció, online reklámfelület bérlés
Ha tetszett oszd meg te is!
Share on Facebook
Facebook
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

Facebook hozzászólások

Szólj hozzá!

avatar

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

  Subscribe  
Visszajelzés