Csongrád megye, Szeged

Vadasparki játszótérmutyi

Vadasparki játszótérmutyi: továbbra sem értik, mi került ennyibe.

Kedden folytatódott a Szegedi Vadaspark területén uniós támogatással felépített játszótér kapcsán indított büntetőügy tárgyalása a Szegedi Törvényszéken. Most egy olyan könyvvizsgálót hallgattak meg tanúként, aki a pályázó cégnek végzett munkát.

Lukácsi István a 90-es évek közepén ismerkedett meg az elsőrendű vádlott Vahl Rezsővel. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozóval később üzleti kapcsolatba is került a könyvvizsgálóként dolgozó férfi. Vahl – aki a szegedi székhelyű Titán Projekt’s House ügyvezetője volt -, kikérte Lukácsi véleményét egy uniós támogatásban részesülő beruházás kapcsán, majd később felkérte a projekt hivatalos könyvvizsgálójának. A Titán Projekt’s House ugyanis 2012 októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre. A cég játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte, amihez uniós és a magyar költségvetésből kívánt pályázati pénzhez jutni.

Ménesi Imre, szocialista önkormányzati képviselő azonban feljelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), majd Magyarországon is nyomozni kezdtek az ügyben, mert a gyanú szerint a költségek és a megvalósult beruházás értéke nagyban eltért egymástól.  Komoly anomáliák merültek fel például annak kapcsán, hogy a projekt két elemére, a játszótér megépítésére, illetve az interaktív bemutatóhoz szükséges szoftverre és a hozzá tartozó eszközökre fordított összeget időközben felcserélték. Ehhez két szerződésre volt szükség, és a bíróság annak próbált utána járni, hogy az eredeti szerződés helyett miként kerülhetett a lebonyolító ügynökséghez egy másik, tartalmában az eredetitől eltérő másik dokumentum. Az uniós projektet levezénylő Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél lefoglalt dokumentumok szerint a két különböző projektre felvett támogatások összegét ugyanis időközben átvariálták, és a Flamingó névre keresztelt szoftver fejlesztésére végül 154 millió, míg a játszótér építésére csak 83 millió forintot állítottak be, holott az eredeti pályázatban ez épp fordítva volt.

A bíróság azért tartotta fontosnak meghallgatni Lukácsit, mert kíváncsi volt arra, hogy a könyvvizsgáló figyelmeztette-e Vahlt a főösszegek kicserélésének lehetséges következményeire. Lukácsi azt vallotta, hogy ő nem is tudott arról, hogy két szerződés létezett. A per végkimenetele szempontjából azért lényeges kérdés ez, mert a vádirat szerint irreálisan magas az az összeg, amelyet szoftverfejlesztésre, illetve a tabletekre és konzolokra fordítottak a pályázók. Vahl Rezső azzal magyarázza a kiemelkedően magas bekerülési költséget, hogy egy ilyen innovatív szoftver értékét igen nehéz megbecsülni. Ő nemzetközi értékesítésben gondolkodott, ugyanis külföldön is nagy az érdeklődés az ilyen fejlesztések iránt. Lukácsi azonban azt vallotta, hogy a pályázati kiírás szerint öt évig nem lehet értékesíteni semmilyen terméket, melyek az uniós támogatásból jöttek létre. Vahl azzal válaszolt, hogy ő nem a szoftvert, hanem annak továbbfejlesztésének jogait adta volna el.

Az más kérdés, hogy erre nem került sor, és mivel a cég a bérleti díjat nem fizette a vadasparknak, a szerződésük megszűnt, Vahl eladta a Titán Projekt’s House-t. Az előző tárgyalási napon a DARFÜ munkatársait hallgatták meg, akiktől elsősorban azt szerette volna megtudni a bíróság, hogy működtek-e azok az eszközök, amelyeken a kérdéses szoftverek futottak. Erre egyértelmű választ senki sem tudott adni, ám a projektet lezáró bejáráson készültek fotók, amelyek a DARFÜ időközbeni megszűnésével átkerültek a Magyar Államkincstárhoz. A bíróság azóta kikérte ezeket a fotókat, és a tanú meghallgatása után levetítették ezeket. Arra azonban, hogy a szoftverek rendeltetésszerűen működtek-e akkor a képek nem szolgáltak egyértelmű bizonyítékkal. 

Mivel a korábban kirendelt informatikai szakértő a bírósági meghallgatásán azt mondta, hogy a szoftver forráskódjainak vizsgálata után körülbelül 13 millió forintra becsüli az informatikai termék értékét, a védelem új szakértő kirendelését indítványozta. A bíróság is szükségesnek tartja a szakértői jelentés kiegészítését, ezért készülni fog egy új szakértői anyag. Ehhez legalább két hónapra van szükség, ezért az ügy tárgyalása 2019 február 19-én folytatódik a Szegedi Törvényszéken.

Videó

Forrás: szeged.hu


Hirdetés

Honlapszerkesztés, SEO, Domain regisztráció, online reklámfelület bérlés
Ha tetszett oszd meg te is!
Share on Facebook
Facebook
Share on Google+
Google+
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

Facebook hozzászólások

Szólj hozzá!

avatar

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

  Subscribe  
Visszajelzés